*-*/ :/

*-*/ :/

-Mondtam valami rosszat? - kérdeztem amikor messzebb ült mint az előbb.

-Tessék?... ja semmit. -mosolygott rám de nem hittem neki.

Fogta magát se szó se beszéd felállt és ment fel a szobájába.

-Kendall mi bajod? -állítottam le a lépcső közepén.

-Miért nem mondtad el hogy mit érzel? És hogy mi bánt? - nézett rám szomorúan mintha ez bántaná.

-Hmm..? -kérdeztem de tudtam miről beszél.

-Hagyjuk. - majd felment.

Szobámba dühös arccal az ágyba vágódtam. Miért szúrok el mindent azzal akit szeretek?

(Teló hátterem xd nem bírtam ki hogy ne tegyem be az első képet róla amit kaptam tőle ♥ szeretem és megőrjít ha nem lehetek vele)

Jobbra fordultam amikor megláttam a telóm és gyors írtam egy üzit Kendallnek a kérdésére a válaszomat.

Ez komoly? Ha lehetne azonnal rá ugornék de az is túl későn lenne amit most érzek.

Sietve de rettegve kimentem a szobából ahol szemben nyílt az ajtó Kendallt láttam. Amilyen gyorsan történt minden olyan mennyei volt és mesébe illő.

Oda jött hozzám megragadta a derekamat és szorosan szorított és a falhoz nyomott majd hosszas és szenvedélyes csókba kezdtünk.

Szorosan a falhoz nyomva voltam de nem érdekelt csak az érdekelt hogy vele vagyok és sosem akarom hogy véget érjen.
-Aby nem láttad a ...- jött fel Logan de rögtön befejezte amint meglátott minket. Nos igen véget is ért a mese. - Bocs, gyerekek, - kért elnézést.
-Kösz haver a legjobbkor, - mondta mérgest szimulálva Kendall miközben ugyanúgy fogta derekamat és nem tudtam fel fogni hogy most mi is történik.
-Bocsi kicsim. -nézett a szemembe Kendall majd újra megcsókolt de rövidebben. Tőle más hallani hogy kicsim sokkal mélyebben érint és sokkal jobban futkos rajtam a hideg.
-Semmi.-majd a nyakára csimpaszkodtam  és megöleltem. - szeretlek - susogtam a fölébe.
-Végre veled. - súgta vissza.
Egymás kezét fogva mentünk le a nappaliba.
-Végre! - sikított Katy majd magához szorított.
-Köszi- mosolyogtam mindenkire amikor átadta a gratulációt. Kivéve James, nem hittem volna hogy ennyire fog hiányozni a minden napjaimból.
-Holnap bemegyünk közösen Jameshez? - tereltem a témát.
-Itt az ideje. - mosolygott Los.
A nap további kis részét beszélgetéssel és a szokásos tv-vel töltöttük. :)
Katy-vel együtt mentünk a szobánkba de mielőtt beléphettem volna egy kéz rántott vissza gyengéden.
Gyengéden de épp annyira erősen megcsókolt hogy legyen mivel álmodnom.
-Jó éjt. Holnap reggel. - csapott rá a seggemre.
-Holnap. Már most hiányzol. - nevettem majd bementem Katy után.
Fura Katy besötétített nem vall rá. Szipogást hallok.
-Katy??? Hol vagy? - estem kétségbe majd neki mentem az ágynak (auuu) és jobbnak láttam ha villanyt ojtok.
-Mi a baj? Katy ne csináld ezt!!! -bújtam hozzá de ő csak pityergett és pityergett. Láttam hogy most nem akar róla beszélni így csak magamhoz szorítottam erősen hadd sírja ki magából amit jónak talál. -Jaj Husim. -majd ráhajtottam a fejem.

• Vajon Katy miért sír? Aby és Kendall boldogok lesznek együtt? James mikor jön ki a kórházból?